Biztos a közlekedés a "legkoszosabb"?

2018. 05. 15.

tdi_1.jpg

Valahogy érthetetlen ez a dízel-ellenes közhangulat, főleg, ha a nitrogén-oxid kibocsátásra hivatkoznak az ellenzők. Szerencsére a németországi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, az Umweltbundesamt utána nézett, mi is a helyzet a nitrogén-oxiddal, és kisült, a közlekedéshez kapcsolható kibocsátás negyed század alatt harmadára esett Németországban.

Nem tett jót a dízelmotoros autók hírnevének, hogy a Lipcsében lévő szövetségi közigazgatási bíróság szerint – szükség esetén – ki lehet tiltani a dízelautókat Düsseldorf és Stuttgart belvárosából. Vagyis a tartomány helyett a városvezetés is jogszerűen tehet ilyen lépést. A döntés precedens értékű, ugyanakkor a bíróság határozatában elvárta az arányosság elvének teljesülését, vagyis csak végső esetben tilthatók ki a dízelautók, és adni kell időt az átállásra.

Nagyon beszédes az Umweltbundesamt táblázata, hiszen kiderül belőle, hogy a német nitrogén-oxid kibocsátás 1990-ben 2887 tonna volt, 2015-ben pedig már csak 1186 tonna. És ez a csökkenés szinte kizárólag a táblázatban kék színnel jelölt közlekedési eszközöknek (Verkehr), vagyis végső soron a motorfejlesztőknek köszönhető.Gondoljunk csak a most gyártásban lévő EURO 6 és az EURO 6+ kibocsátási normákat teljesítő motorokra.

Ezért érthetetlen, hogy bizonyos német városvezetők haragja most fordult a dízelmotoros autók ellen, hiszen 25 éve a mai érték háromszorosa volt a közlekedés nitrogénoxid kibocsátása. A németországi személyautók a teljes nitrogénoxid kibocsátás mintegy 20 százalékáért felelősek (a közúti szállítást és a tömegközlekedést nem számítva), 25 százalékért az erőművek, 15 százalékért az ipar, és emellett 11 százalék a mezőgazdaság, 5 százalék a fűtés, 4 százalék pedig hajózás számlájára írható.

nox_kibocsatas_1.png

Érdekes ugyanakkor, hogy a vörös színnel jelölt energiatermelő szektor NOx kibocsátása például 1999 óta kismértékben ugyan, de folyamatosan növekszik. Viszont ha erőteljesen nő az elektromos autók száma, újabb (barnaszén) hőerőművek épülnek, hogy ellássák a megnövekedő igényt. Tehát pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a nitrogénoxid kibocsátás a villanyautózás terjedésével akár nőhet is.

A berlini kormány 2011-es döntése nyomán ugyanis (amikor még nem látszott az e-autók nagymérvű diadalmenete), 2021-ig 17 atomerőművet zárnak be Németországban, 2022-ben pedig a maradék három atomerőművet is bezárják, ha sikeresen végrehajtották a beígért szél- és napenergia-politikai fordulatot, és lesz elegendő villamos áram.

A nap- és a szélerőművek beépített teljesítménye Németországban tíz év alatt megnégyszereződött és 2016 végére elérte a 89,34 GW-ot, ám e növekedés nemhogy nem eredményezte az eredeti klímacélok teljesülését, hanem a helyzet még romlott is. Tavaly növekedett a szén-dioxid-kibocsátás is, mivel a németországi villamosenergia-termelés 66 százalékát továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították, és ezek közül toronymagasan, 134,7 TWh megtermelt villamosenergia mennyiséggel a barnaszén erőművek vezettek. A második helyen a feketeszén erőművek (100,9 TWh) álltak, majd az atomerőművek és szélerőművek következtek 80, illetve 78 TWh teljesítménnyel.

A Das WeltAuto kínálatát IDE kattintva érheti el.

A bejegyzés trackback címe:

http://dasblog.hu/api/trackback/id/tr5513926972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.