A bűnbakká tett autóipar védelmében

2018. 07. 02.

levego_szennyezes_1.jpg

A nagyüzemi állattartó telepek fölött valóságos metángázfelhő lebeg, a tengeri árufuvarozás károsanyag kibocsátása nagyobb, mint az ipartelepekkel szépen ellátott Németországé, a fosszilis energiahordozókat használó erőművek globális nitrogénoxid-kibocsátása az ezredforduló óta – ha lassan is, de folyamatosan – emelkedik, mégis mindenütt az autóipart kárhoztatják. Pedig ebben az évszázadban éppen az autóipar tette a legtöbbet a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében.

Az utca embere – ide tartoznak a politikusok is – sehol a világon nem látja a szénerőművek károsanyag kibocsátási értékeit, nem tudja, hogy a mezőgazdaság (!) milyen mértékben szennyezi a környezetet, az autók viszont mindenhol ott vannak, tehát kényelmesen erre az iparágra fognak mindent, ami a globális felmelegedéssel kapcsolatos, és csak ettől az ágazattól várják el, hogy teljesítse a folyvást szigorodó előírásokat.

Az elmúlt másfél-két évtizedben a környezetszennyezés visszaszorításában éppen az autógyártók jártak az élen, és igen komoly eredményeket értek el. Manapság már sokkal korszerűbbek és biztonságosabbak az autók, és a folyamatos újításokkal jelentős mértékben sikerült csökkenteni a használat közbeni károsanyag-kibocsátást. Az úgynevezett Euro-normák pedig azt eredményezték, hogy 1992 és 2014 között a kipufogógázban lévő mikrokorpuszkuláris részecskék mennyisége 98 százalékkal, az el nem égett szénhidrogéneké és a nitrogénoxidoké együttesen 88 százalékkal csökkent, a szén-monoxid tartalom pedig 78 százalékkal lett kevesebb.

A legszennyezőbb ágazatok

Ugyanakkor – egy Európai Uniós tanulmány szerint – a világ 15 legnagyobb teherhajója több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a Föld összes személyautója, de ki látja, mi történik az óceánokon? Az állattenyésztés viszont a szárazföldön zajlik, és földünk szaporodó lakosságát ellátó egyre több szarvasmarhaés a sertés metánkibocsátása növeli az üvegházhatást (a bélgázok, ugye…), vagyis gyorsítja a klímaváltozást.

teherhajo.jpg

De nemcsak a gazdaság ágazatai, hanem sok helyen a lakosság is erőteljesen hozzájárul a környezetszennyezéséhez, például akkor is, ha „csak” a lakását fűti szénnel vagyfával, illetve tüzet rak, hogy megfőzze a vacsoráját. Kevesen tudják, de Indiában például az utóbbi is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Kína mellett a legszennyezettebb levegőjű országként tartják számon. Ezzel ugyanúgy kerül szén-dioxid és más füstgáz a levegőbe, mintha az egy autóból vagy gyárkéményből kerülne ki.

De mi sem dicsekedhetünk nagyon: az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság kezdeményezésére 2015-ben, valamennyi kontinensre kiterjesztett vizsgálatból kiderült, hogy például Közép-Európában a 2,5 mikronnál kisebb szennyező-részecskék kibocsátása miatti rossz levegőminőség forrása elsősorban a háztartási tüzelés. A falvakban ráadásul a műanyagpalacktól a nejlonzacskókig mindet tűzrevetnek, ami éghető, így nem meglepő, hogy a felmérések szerint régiónkban a lakosság által okozott környezetszennyezés a teljes légszennyezés mintegy 13 százalékát tesz ki.

Részecske-légszennyezés Németországban

A szennyezés forrása

Mértéke**

Ipar*

50

Lakosság*

13

Mezőgazdaság*

12

Légi- és vízi közlekedés*

8

Személygépkocsik

6

Energiaipar*

4

Egyéb források*

4

Gyáripar

4

Megjegyzés: *összesen, **százalékban

Forrás: Bosch/GermanFederalEnvironmentalAgency, G7-24.hu

Érdekes tény az is, hogy a ruhaipar közvetve a második leginkább környezet-szennyező ágazat a világon. A DanishFashion Institute kutatása szerint a világ rovarirtószer-felhasználásának negyede a gyapot termesztéséhez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde pedig a ruhaanyagok kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik. Évente 150 milliárd ruhadarab készül, amiket – a divat változásai miatt – rövid ideig hordanak. Megállapították azt is, hogy az Egyesült Államokban évente 13 millió tonna ruhát dobnak ki s azt újjal kell pótolni.

ruha_1.jpg

A Manchesteri Egyetem kutatásából pedig az derül ki, hogy a mikrohullámú sütők használatával 7,7 millió tonna szén-dioxid jut a levegőbe, ami éves szinten 6,8 millió autó kibocsátásával egyenértékű. A mikróknál természetesen nemcsak az elektromosenergia-felhasználást mérték, hanem a gyártáshoz használt anyagokat, termelési körülményeket is vizsgálták. Kiszámították, hogy a mikrohullámú sütők világszerte – természetesen országonként eltérő mértékben –a belül összességében 20 százalékkal részesednek abból a negatív hatásból, amivel a háztartások hozzá járulnak a klímaváltozáshoz.

Az e-autó sem csodaszer

Eközben a járműipar abelsőégésű motorok és a kipufogórendszerek folyamatos fejlesztésével, valamint az egyre kisebb gördülési ellenállású abroncsok kikísérletezésével rengeteget tesz a környezetünkért. Szakértők jó része sokat vár a hidrogéntől, mint üzemanyagtól, vannak is nagyléptékű kísérletek, de amíg nem sikerül eljutni a sorozatgyártásig, és kiépíteni a megfelelő hidrogén-töltő hálózatot, marad a szénhidrogén, illetve az elektromosság által hajtott motor. Ám ez utóbbi sem csodaszer, hiszen az elektromosságot is meg kell termelni.

1_1.jpg

Ha a világ szén-dioxid összkibocsátását nézzük, az elektromos autózás nemigen javít a helyzeten. Hogy miért? Mert a városokban ugyan nagymértékben javulhat a levegő minősége, hiszen a villanyautók kibocsátása nulla, azonban az elektromos áramot a legtöbb országban fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművek biztosítják, amelyek hatásfoka meglehetősen alacsony. Ennélfogva hatalmas a hőerőművek környezeti lábnyoma. Izlandon és Norvégiában állítják elő a „legtisztább” elektromos áramot, mert ott nem fosszilis energiahordozókat alkalmaznak az energia előállítására. Ugyanakkor Kínában, Indiában, de még Lengyelországban is sokkal magasabb ez az érték, mert még nagyrészt szénerőművek termelik az áramot.

E-autók kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása*

Izland**

0 gramm/kilométer

Norvégia

4 gramm/ kilométer

Svájc

8 gramm/ kilométer

Franciaország

17 gramm/ kilométer

Németország

66 gramm/ kilométer

Magyarország

71,8 gramm/ kilométer

Kína

152 gramm/ kilométer

India

195 gramm/ kilométer

 

 

Megjegyzés: * a villamosáramot előállító erőmű energiafelhasználásából és az előállítás helyén történt szennyezésből adódóan

** nem fosszilis nyersanyagból, hanem szél- és geotermikus energiából termelt áram

Az Energetika című tankönyv alaposan részletezi, hány lépcsőn vész el a hőerőműben az energia, majd összegezve azt írja: „Ha a kazánba bevitt tüzelőanyagot vesszük alapul, a többlépcsős energiaátalakulás eredő hatásfoka a 23-35 %, tehát igen alacsony. 25 %-os hatásfokot véve alapul 1 kWh villamos energia (1 kWh hőegyenértéke: 3600 kJ) előállításához négyszer annyi energiát reprezentáló tüzelőanyagot (15075 kJ) kell a kazánba beléptetni.”

e-auto.jpg

Ezzel szemben egy korszerű dízelmotor hatásfoka 45 százalék. De itt még nem állhatunk meg, mert a hőerőműben előállított villanyáram 5 százaléka elvész azon transzformátor állomáson ahol szállíthatóvá teszik az áramot. A nagyfeszültségű távvezeték ellenállása miatt is elveszhet ennyi, majd következik az a transzformátor, ami az elektromos áramot visszaalakítja kisfeszültségre. Mindezt összefoglalóan hálózati veszteségnek nevezzük, és a KSH kimutatása szerint a hálózati veszteség Magyarországon 13-15 százalékos. Ezt a veszteséget pedig hozzá kell számítani a hőerőmű alacsony hatásfokához.

Aztán ott van a töltési veszteség is, ami a kábel, a töltőberendezés és az akku melegedése folytán jelentkezik töltés közben. Ez a veszteség külső hőmérséklettől, az akku és a töltő típusától függően akár a teljes töltési energia 20-25 százalékát is kiteheti.Másrészt egy nagyméretű akkumulátor gyártásával 150 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe – számították ki a holland alkalmazott tudományok központjában.

A Das WeltAuto garanciális használt autó kínálatát IDE kattintva érheti el.

A bejegyzés trackback címe:

https://dasblog.hu/api/trackback/id/tr6614083297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kategóriák

adás-vétel (11) ÁFA-csalás (5) asszisztens rendszer (9) átverés (17) Audi (36) autó (20) autóimport (5) autó átvizsgálás (10) autó biztosítás (5) baleset (11) biztosítás (9) BMW (5) Bogár (7) CASCO (7) cikk (18) cikkek (500) Das WeltAuto (98) dízel (10) dízel motor (9) e-tron (8) elektromos autó (28) elektromos autózás (12) elektromos motor (6) elektromos Volkswagen (7) Ford (8) garancia (9) Golf (7) gumiabroncs (6) gumicsere (5) hasznalt (6) használtautó (130) Használtautó (10) használtautó ár (6) használtautó budapest (9) használtautó garancia (10) használtautó garanciával (7) használtautó garanciával budapesten (9) használtautó garancia biztosítás (10) használtautó import (7) használtautó kereskedések (10) használtautó vásárlás (10) használtautó vásárlás garancia (9) használt autó (131) használt autók olcsón (8) használt autós átverés (5) használt autós csalás (6) használt autós csaló (6) használt autós csalók (6) használt autós tanácsok (8) használt autós tippek (10) használt autós trükkök (8) használt autó biztoskézből (7) használt autó budapest (5) használt autó import (9) használt autó importálás (6) használt autó vásárlás (8) használt autó vásárlási tanácsok (9) használt autó vásárlási tipp (8) hasznos (206) hirek (148) idős autó (7) illegális szoftver (5) import (8) Istenes László (5) jogi tanács (8) karambol (6) kilométeróra (5) kilométeróra tekerés (9) kisszines (137) márkakereskedés (10) márkaszerviz (13) megbízható használt autó (5) NAV (10) nepper (9) nyaralás (5) Opel (8) piaci statisztika (8) Pikes Peak (7) Porsche (10) SEAT (17) Skoda (33) Skoda Auto (8) SUV (12) technológia (13) törésteszt (10) tudta (9) újautó (14) új autó (7) versenyautó (6) versenysport (5) videok (31) Volkswagen (67) Volkswagen-csoport (9) Címkefelhő