Miért van annyi illegális autóbontó?
Tavaly 155 ezer külföldről hozott használt autó kapott magyar rendszámot, amiből több mint 93 ezer kocsi idősebb volt tíz évnél, 37 ezer pedig elmúlt 15 éves. Az ilyen aggastyánok rövidesen elérik a gazdasági totálkár állapotot, amikor már nem éri meg kijavítani a hibáit, így egyre több kocsit kell kivonni a forgalomból. De hogyan is megy ez?
Egy példa a gazdasági totálkárra: egy 15 éves autóban elpukkan négy légzsák. Értékük 600 ezer forint, a csere munkadíjával együtt viszont már egymillióról beszélhetünk. Azt a járművet, amit a tulajdonosa a kora, a műszaki állapot vagy egyéb ok miatt nem kíván tovább forgalomban tartani, és lehet, hogy eladni sem lehet, mert egyszerűen nincs rá vevő elviheti egy autóbontóba. Ha valaki bevisz egy olyan autót, ami még egyben van, a jogszabály szerint a bontó nem kérhet pénzt az autó megsemmisítéséért, kivéve, ha költségi vannak vele, illetve, ha hiányos, és nincs benne a motor, váltó, vagy egyéb hasznosítható fődarabok hiányoznak belőle.
Amint Kovács Gyula, a Gépjárműbontók Országos Egyesülete (GOE) elnöke elmondta, van olyan eset, amikor az autóért a bontó ad pár ezer forintot – amikor a költségeken felül az autóba van még érték – de általában nem. Úgy mondják: elengedik a költségeket. Vagyis a tulajdonosnak nem kell kifizetnie a megsemmisítés költségét, ami 20-23 ezer forint autónként, hiszen rengeteg anyagot, mint veszélyes hulladékot kell ártalmatlanítani, és sok mindent – gumi, üveg, műanyag – visznek el a hulladékhasznosítók, amiért a bontó fizet.
Ezek a lépések várnak az autósra a bontónál
A bontó éppolyan hatósági egység, mint az, ahol az eredetvizsgát, vagy a műszaki vizsgát végzik, így hatósági áron dolgozik. A forgalmit, törzskönyvet beszkennelik és elküldika közlekedési hatóságnak. A kocsit körbefényképezik, mint a műszaki vizsgán és rögzítik a kilométeróra állást, az alváz- és motorszámot. Ha mindezeket továbbították a közlekedési hatóságnak, akkor tudják kiadni a 2950 forintba kerülő bontási átvételi igazolást és a rendszámot, amivel az okmányirodában 2300 forintért a tulajdonos kap egy határozatot, hogy az autót kivonták a forgalomból, és a másolattal a biztosítónál is le lehet zárni az ügyet.
Hazánkban 170-180 regisztrált bontó működik, és 1200 körül van az illegális vagy fekete bontók száma, amelyek általában autószerelők, alkatrész kereskedők, karosszéria lakatos vállalakozások mögött húzódnak meg.
Sok a "feketén" működő bontó az országban
Az a helyzet ugyanis, hogy igen sokba kerül egy legális bontó létesítése, illetve fenntartása, mert szükség van egyebek között veszélyeshulladék-kezelési engedélyre, hiszen a telephelyen olaj- és vízzáró betonrétegnek kell lennie, és a veszélyes folyadékfajták számára zárható helyiséget kell kialakítani. Az EU-tagság óta az autó a veszélyes hulladék kategóriába tartozik.
Ha egy bontós kiszerel egy alkatrészt, csak akkor adhatja el, ha műbizonylatot ad hozzá, ugyanakkora fekete bontók egy része orgazdaként működik, hiszen egy-egy nehezebben beszerezhető karosszériaelemért akár egy egész autót is ellopnak.Mivel csupán a legális bontókban követhető a roncsok útja, a forgalomból kivont járművek nagyobb része bizonylatolás nélkül tűnik el.Kivágják az egyedi azonosítót, és beviszik egy olyan vastelepre, ahol hajlandók felaprítani a kocsit, és bejelentik, hogy ellopták.
Évente mintegy 60 ezer kocsi tűnik el az utakról, de legfeljebb 18-20 ezer kerül a hivatalos bontókba.
A Das WeltAuto kínálatát IDE kattintva érheti el.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.