Használt autós csalókat fogott a NAV

Rövid időn belül két jelentős, használt gépjárművek kereskedelmével összesen 1,3 milliárd forintos költségvetési csalást elkövető bűnözői csoportot leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Dr. Zámbó Péter pénzügyőr dandártábornok, a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese blogunknak elmondta, hogyan buktatják le az áfa-csalókat, és mikor fogjanak gyanút a vásárlók.

IDE kattintva látható az egyik nepper telephelyén készített NAV videó.

Das Blog (DB): Ritkán hallani ekkora kárérékű felderítésről a használtautó-piacon, arról nem is beszélve, hogy a két bűncselekmény-sorozatban összesen körülbelül kétezer gépjármű érintett.

Dr. Zámbó Péter (ZP): Valóban nem kis ügyekről van szó, hiszen a házkutatásokat követően több mint 200 millió forintnyi vagyontárgyat zároltunk. A pénzügyi nyomozók az egyik eset kapcsán két embert vettek őrizetbe, további hármat pedig gyanúsítottként hallgattak ki. Közülük ketten tényfeltáró beismerő vallomást tettek. A másik ügyhöz kapcsolódó nyomozásokban 30 gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, valamint 12 közbeiktatott cég érintett.

A használtautó-importtal összefüggő bűnügyek általános jellemzője, hogy azokat bűnszövetségben, bűnszervezetben követik el, strómanok nevére bejegyzett, fiktív gépjármű-kereskedő társaságok felhasználásával. 2015-ben a NAV bűnügyi szakterülete új stratégiát dolgozott ki, amelynek alapkritériuma az volt, hogy nem állhatunk meg a strómanok szintjén. Azt keressük, kik vannak a háttérben, kik a szervezők, kik mozgatják a szálakat. Vagyis a nagy halak kerültek fókuszba.

Az akciók során az elsődleges célunk, hogy megszakítsuk a bűnös tevékenységet, majd felkutassuk azt a vagyont, amelynek zár alá vételével biztosíthatjuk, hogy az elcsalt adó visszakerüljön a költségvetésbe.

Munkánk egyik alappillére az a bűnügyi nyilvántartás, ahol a szervezett bűnözői csoportok tevékenységét monitorozzuk. Valós időben látjuk,hogy kik azok, mekkora létszámmal dolgoznak, és azt is látjuk, hogy melyik gazdasági szektorban aktívak, például gépjármű-kereskedelemben, élelmiszeriparban, műtrágyaszektorban, szójapiacon.

DB: Tehát figyelik azokat a kiemelt termékköröket, amelyekben az áfa-csalás hatalmas profittal jár?

ZP: Igen, adatbázisainkra támaszkodva pontosan tudjuk mikor és hol kell beavatkozni. Közismert, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az általános forgalmi adó, ezt azt jelenti, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés célpontjává válhatunk, hiszen ezek a körök azt keresik, hol lehet a legmagasabb profitra szert tenni. Ha itt lehet a legtöbbet keresni, akkor a tevékenységüket itt fogják összpontosítani. Ami a használtgépjármű-kereskedelmet érintő visszaéléseket illeti, ezen a területen magyar bűnözői körök töltenek be vezető szerepet.

DB: A mostani esetekben milyen módszerrel dolgoztak ezek a magyar bűnözők?

ZP: Az autókat elsősorban Németországból, emellett Ausztriából, Belgiumból, Hollandiából és újabban Horvátországból hozták be. Az egyik esetben alapítottak egy fiktív csehországi céget is, amely nevében állították ki a számlákat, bár a járművek sosem fordultak meg Csehországban, és a magyar vevők sem. Csak azért építették fel ezt a rendszert, hogy megnehezítsék a hatóság felderítő munkáját. A fiktív csehországi cég hamis számláival értékesítették a járműveket, míg a másik esetben több szereplőből álló láncolatot hoztak létre bukó cégek és strómanok beépítésével, és így vonták ki az áfát a rendszerből. A bukó cég azt jelenti, hogy 3-6 havonta felszámolják a stróman cégeket és újakkal helyettesítik, és az egyik, éppen megszűnő cég „elfelejti” befizetni az áfát.

DB: De az „elfelejtett” áfát valahogy vissza kell szerezni. Ez hogyan történik?

ZP: Az egyik fontos eszközünk az úgynevezett vagyonbiztosítás. Ha észleltük, hogy valaki komoly károkat okozott a költségvetésnek – és itt százmillió forintokról beszélünk –, a feladatunk, hogy a vagyont visszacsatornázzuk az államháztartásba. Ezért felépítettünk egy vagyonfelderítő profilt, amely révén ma a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány átlagosan mintegy 67 százalékát vissza tudjuk szerezni.

A felderítés során folyamatosan figyeljük az elkövetők tevékenységét, így azt is látjuk, hogy hol van a pénz. Ez lehet külföldi bankszámlákon, külföldi ingatlanokba, értéktárgyakba fektetve.  Ma már – köszönhetően az évek során kiépített nemzetközi együttműködési rendszernek – a külföldre menekített vagyont is zökkenőmentesen fel tudjuk keresni, tehát az sem okoz különösebb nehézséget, ha a pénz már nem Magyarországon van.

DB: Milyen eredményt hozott a használtautó-piaci visszaélések kapcsán az új bűnügyi stratégia?

ZP: A NAV nyomozóhatósága a használtautó-piacról2 016 eleje óta mintegy 20 milliárd forint elkövetési értékű költségvetési csalás elkövetőit vonta ki közel 22 milliárd forintos vagyonbiztosítás mellett. Az elkövetőktől készpénzt, bankszámlán lévő összegeket, nagy értékű gépjárműveket, ingatlanokat foglaltunk le vagy vettünk zár alá a bírósági döntésig, hogy a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány megtérüljön. A zárolás összege úgy lehet magasabb, mint az okozott káré, hogy jogszabály alapján – a biztos megtérülés érdekében – az elkövetési érték háromszorosáig van lehetőség vagyonbiztosításra.

Azt látjuk, hogy ennek a rendelkezésnek komoly visszatartó ereje van, hiszen amíg 2016-ban 13, addig tavaly 4, idén pedig 5, a használtautó-kereskedelemben működő bűnszervezetet azonosítottunk és számoltunk fel. Ezek együttes elkövetési értéke érte el az említett 20 milliárd forintot. Intézkedéseink hatására a szektorban működő bűnszervezetek száma jelentősen csökkent, ami a piac fokozatos tisztulását jelzi.

DB: Mennyire kemény bűnözők dolgoznak a használtautó-kereskedelemben?

ZP: Találtunk olyan elkövetői csoportot, amely nem csupán az áfa-csalással foglalkozott, hiszen a házkutatások során lefoglaltunk kábítószert, lőfegyvereket, lőszereket. Voltak menekülő elkövetők, és háromszor vetettük be a NAV-kommandóként ismert Merkur Bevetési Egységet.

DB: Mit tanácsol azoknak, akik egy hirdetés alapján akarnak használt autót venni?

ZP: A vásárlóknak már akkor gyanút kell fogniuk, ha a járművet az eladók autómosóknál, bevásárlóközpontok parkolójában, benzinkutaknál vagy házhoz szállítva akarják átadni, vagy az átadás körülményei eltérnek a megszokottaktól. Különösen figyelniük kell azoknak, akik luxusautót vásárolnak, ugyanis a bűnözők haszna a járművek értékével arányosan növekszik.

A gyanútlan vevő legtöbbször csak akkor szembesül vele, hogy átverték, amikor kiderülnek az olcsóbban vásárolt gépjármű hibái, és nem tudja érvényesíteni garanciális követeléseit, mert már megszűnt az a stróman cég, amely eladta neki az autót.

A NAV célja itt nemcsak a bűnszervezetek felszámolása és törvényes, szakszerű büntetőeljárások lefolytatása, hanem ezen keresztül a piac tisztítása, a legálisan és tisztességesen működő gazdálkodók versenyhelyzetének biztosítása és nem utolsó sorban a jóhiszemű vevők védelme.

A Das WeltAuto garanciális használt autó kínálatát IDE kattintva érheti el.​