Jelentős a különbség a keréknyomás ellenőrzők rendszerei között
Manapság minden új autóban van egy kis szerkezet, amelynek a feladata a közlekedés biztonságának javítása mellett az üzemanyag-fogyasztás, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ez pedig nem más, mint a Tyre Pressure Monitoring Systems (TPMS).
A TPMS fontos kis berendezés: arra készült, hogy riassza az autóvezetőt, ha a guminyomás csökken, vagy veszélyesen alacsony szintre süllyedt. A luxuskategóriás személyautógyártók kezdték el felvenni az opciós listára a gumiabroncsnyomás-ellenőrzőt Európában az 1980-as években, ugyanakkor az első modell, amelynek alapfelszereltségéhez tartozott, az 1986-os Porsche 959 volt.
Az Európai Parlament rendelete szerint a 2014. november 1. után forgalomba helyezett új személyautókat gumiabroncsnyomást figyelő rendszerrel kell ellátni, amely automatikusan és közvetlenül figyeli, méri a nyomásvesztést, illetve probléma esetén figyelmeztető jelzést küld a jármű kijelzőjére.
Amikor felvillan a nyomásellenőrző lámpa a műszerfalon, azonnal a legközelebbi benzinkúthoz kell hajtani, és pótolni az elszivárgott levegőt. Ha rövid időn belül többször megismétlődik a jelzés, akkor már csak a gumiszerviz segíthet.
Eddig minden világos, csakhogy kétféle rendszer van, és nem egyformán megbízhatóak. A direkt, vagyis a dTPMS a kerékszelepekben lévő érzékelőktől közvetlenül kapja az információt, így pontos, és valós idejű adatokat szolgáltat a fedélzeti műszernek. Ez olyan kis berendezés, amely belül a szelephez csatlakozik és szenzoraival érzékeli, majd rádióhullámokkal az autó agyába továbbítja a guminyomás adatait.
Ezzel szemben több autógyártó az indirekt (iTMPS) változatot építi be az új modellekbe. Ezzel viszont az a baj, hogy nincs minden kerékhez érzékelő, az autó agya csak megbecsüli a keréknyomást, illetve annak alakulását, mégpedig annak alapján, hogy az ESP/ABS szenzorai adatokat küldenek a központi vezérlőegységnek (Electronic Control Unit, ECU) a kerekek fordulatszámáról. Az ECU pedig összehasonlítja a kerekek forgási sebességét. Így tehát ez korántsem pontos, és nem valós idejű adatokat szolgáltat, arról nem is beszélve, hogy a kerekek forgási sebessége eltérő lehet csúszós, rázós utakon, ami hamis riasztást eredményezhet. Másrészt az iTMPS álló helyzetben nem működik, így, ha parkolás közben sérült meg az abroncs, idő kell, míg jelezni kezd.
A 2014 novembere előtti autókhoz kapható utólag beszerelhető dTPMS is, amely már állóhelyzetben, az indulás előtt is figyelmeztet, ha valamelyik abroncsban kisebb a nyomás a kelleténél. A beszereltetésével nemcsak biztonságosabban közlekedhetünk, hanem kevésbé kopik az abroncs és kevesebbet is kell tankolni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.