Ilyen a magyar Baywatch

Manapság azt tanácsolják a járványügyi szakértők, hogy az idei nyári szabadságot ne külföldön töltsük. Ezért nyilván jelentősen megnő a balatoni turistaforgalom, emiatt a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata augusztus végéig minden nap 10 és 21 óra között 13 motoros mentőhajóval és már két gépkocsival teljesít szolgálatot.

„A tizenhárom mentőhajó közül kettő sürgősségi, ami azt jelenti, hogy két motorja van, felszereltsége pedig megegyezik az Országos Mentőszolgálat úgynevezett esetkocsijának felszereltségével. Emellett van egy mentőtiszti és egy mentőautónk is” – mondta el Bagyó Sándor, a húsz éve alakult Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) egyesület elnöke.

Az egyesület egyik támogatója, a Das WeltAuto jóvoltából négy éve árkedvezménnyel vásárolt, és azóta is kedvezményesen szervizelt mentőtiszti kocsi, egy Volkswagen Golf az elmúlt négy nyáron az északi parton, Ábrahámhegyen állomásozott. Ám idén átkerült Balatonfenyvesre, miután a helyére az egyesület egy „esetkocsit”, vagyis mentőautót állított be. A két jármű az Országos Mentőszolgálattal együttműködve, annak irányítása alatt látja el a mentési feladatokat. A balatoni régióban minden nyáron megemelkedik a mentők által ellátott esetek száma. A megnövekedett vendégszám, a nyári programok – strandolás, túrázás, különböző sportok – megnövelik a balesetek számát, illetve gyakrabban fordulnak elő rosszullétek, például keringési problémák, különböző allergiás reakciók is.

A sürgősségi mentőhajónál gyakorolnak a vízimentők

 

Mivel a Balaton nagy, sok vízimentőre van szükség, így nem is csoda, ha tavaly 17 tanfolyamot indított az egyesület. Szükség is van a jól képzett szakemberekre, hiszen nem kevés embernek mentették meg az életét az elmúlt 20 év alatt a vízimentők, akár úgy, hogy kimentettek embereket a veszélyzónából, akár úgy, hogy sikeresen újraélesztették őket.

„A csapat nagy része húsz év körüli, nappali tagozatos diák, mégpedig olyan, aki a Balatonon nőtt fel – mondta Bagyó Sándor. Jellemzően a versenyvitorlázásból jönnek, ezért nagyon korán, hat-nyolcéves korukban kezdenek el vitorlázni, tehát úgy ismerik a vizet és a Balaton időjárását, mint kevesen, így belőlük nagyon jó vízimentők lesznek. Vannak köztünk 22-24 évesek, fiúk és lányok egyaránt, akik sürgősségi mentőhajót vezetnek, ami a legmagasabb tudást igényli, hiszen sokszor a legnagyobb viharban kell kihajózniuk.”

Hol látható a viharjelzés?

„A Balatonnál komolyan kell venni a viharjelzést, hiszen még a villámcsapás veszélye is fennáll. Tavaly Gyenesdiáson, tavalyelőtt Vonyarcvashegyen csapott a strandolók között a vízbe a villám” – hangsúlyozza Bagyó Sándor, hozzáfűzve, hogy minden partszakaszról látható legalább egy viharjelző állomás, így ha a nyaraló végignéz a horizonton, és nem lát erős, villogó fényt, akkor nincs veszély.

Viszont elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszva, illetve csónakkal és más vízi sporteszközzel csak 500 méterre szabad eltávolodni a parttól.

A szélirány is nagyon fontos. Például, ha valaki az északi parton fürdik, amikor elrendelik az elsőfokú viharjelzést, és déli szél van, nem kell annyira aggódni, nagyok lesznek a hullámok (bár ezekkel is érdemes vigyázni), de mindenképpen hamar partot érünk, ha azonban az északi parton vagyunk és északi szél van, és akkor nagy az esélye annak, hogy a szél besodor a tó közepére. Nemcsak a gumimatracosok, hanem az evezős csónakok is veszélyben vannak. Ilyenkor, ha a szél már elvitte a gumimatracot, ne ússzunk utána, nem érdemes kockáztatni az életünket a matracért.

Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel, és azt jelenti, hogy a vihar rövid időn belül megérkezik. Ilyenkor fürödni tilos! Továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni – a vitorláshajók kivételével.