A járvány miatt visszaesett a használtimport

Az egy évvel korábbinál 19 százalékkal kevesebb, összesen 128 031 új személyautót helyeztek forgalomba 2020-ban. A használt autók terén 130 431 érkezett külföldről a magyar utakra tavaly, míg 2019-ben 156 475 – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

Ritkán veszik figyelembe, hogy az újonnan forgalomba helyezett autók egy részét azonnal külföldre viszik, így például az említett 128 ezer új kocsi közül csupán 96 693 maradt az országban. Mindez azt jelenti, hogy a használtimport darabszáma csaknem 34 ezerrel haladja meg az itt maradt új autókét, és a magyar személyautó park átlagos kora a 2008-as 10,5 évről mára 15 év közelébe emelkedett. Emiatt az MGE véleménye szerint a használt gépjármű import környezetvédelmi szempontú szabályozása, különösen a korösszetétele miatt egyre kevésbé tűr halasztást.

Piaci előrejelzés 2021-re

                                               Darabszám                Változás 2019-hez képest

Személygépkocsik                  140 000                                     10%

Kishaszon járművek                25 000                                       13%

Nagyhaszon járművek             4 000                                         18%

Motorkerékpárok                      4 600                                         7%

Autóbuszok                               700                                           10%

Közúti pótkocsik                       2 750                                        25%

Forrás: MGE

A tavalyi új autó forgalommal kapcsolatban ugyanakkor korántsem mellékes, hogy sok Európai Uniós tagország gyakorlatával ellentétben a járványügyi előírások betartása mellett a szervizek teljes, a szalonok rövidített munkaidőben nyitva maradhattak az első hullámban és teljes munkaidőben a második hullám alatt, így a forgalom csökkenése jóval alatta marad sok EU országénak.

Az MGE fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az EU politikai döntéshozói az akkumulátoros elektromos autók elterjedését támogatják, amelyek lokális tisztasága egyértelmű, de a teljes környezeti hatása és elsősorban széndioxid lábnyoma már távolról sem elhanyagolható mértékű.

Mi a gond az elektromos autókkal?

Ha a világ szén-dioxid összkibocsátását nézzük, az elektromos autózás nem igazán javít a helyzeten. Hogy miért? Mert a városokban ugyan nagymértékben javulhat a levegő minősége, hiszen a villanyautók kibocsátása nulla, azonban az elektromos áramot a legtöbb országban fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművek biztosítják, amelyek hatásfoka meglehetősen alacsony. Ennélfogva hatalmas a hőerőművek környezeti lábnyoma. Izlandon és Norvégiában állítják elő a „legtisztább” elektromos áramot, mert ott nem fosszilis energiahordozókat alkalmaznak az energia előállítására. Ugyanakkor Kínában, Indiában, de még Lengyelországban is sokkal magasabb ez az érték, mert még nagyrészt szénerőművek termelik az áramot.

Miközben az EU szinte lehetetlen kibocsátási normákkal állítja szembe a belsőégésű motorok fejlesztőit, a villanyautók hosszú távon csak akkor jelentenének megoldást, ha lennének végre olcsóbb, tartósabb, gyorsabban tölthető és könnyebb akkumulátorfajták, amelyek gyártása nem hagyna akkora környezeti lábnyomot, mint a maiaké.

Másrészt az elöregedett akkumulátorok feldolgozására szakosodott cégek szerint a tiszta lítium elkülönítése elméletileg lehetséges, ám olyan komplex folyamat, hogy nem éri meg foglalkozni vele.