Így mérséklik a jégeső károkozását

A klímatudósok jó ideje hangoztatják, hogy minél inkább erősödik az éghajlatváltozás, annál több szélsőséges időjárási eseményben lesz részünk: jégesők, özönvízszerű esőzések, szélviharok váltakoznak a hosszú aszályos időszakokkal.

Az egyre gyakoribb jégesők ellen a nagykanizsai Das WeltAuto partner, az Istiván Autó Kft. már négy éve úgy védekezik, hogy jéghálót feszítettek a telephelyen álló gépkocsik fölé, ám kevesen tudják, hogy ugyancsak négy éve működik hazánkban április 15-től szeptember 30-ig az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab, úgynevezett talajgenerátorral dolgozó jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az agrártárcával együtt működteti. Fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik.

De csodát ők sem tudnak tenni, és ennek okát Kecskeméti-Bolyóczki Viktor, a JÉGER műszaki vezetője mondta el blogunknak.

Minél magasabb a talajmenti hőmérséklet, annál intenzívebb a felmelegedett levegő magasba áramlása. Ez valósággal felszippantja a földközeli nedves levegőt, amely találkozik a magasabb légkörben kószáló telített páratartalmú levegővel. Nagy magasságban, ahol a hőmérséklet eléri a mínusz 15 fokot, rövid idő alatt jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, és a vízcseppek jégszemcsékké alakulnak át.

Egy szupercellában ahogy a tömegük akkorára nő, hogy felfelé áramló levegő már nem tudja fenntartani őket, lehullanak, de ahogy lejjebb érnek, ahol az erőteljesen feláramló levegővel találkoznak, ismét a magasba emelkednek, ahol lehűlve újabb jégréteg rakódik rájuk. Az egymással összeolvadt jégszemek átmérője néhány esetben elérheti akár a 10 centimétert is.

Minél nagyobb a forróság odalent a földfelszínen, annál többször ingáznak le-föl ezek a jégdarabok esetenként a 12 ezer méteres magasságig is, ahol mínusz 60 fokos hőmérséklet uralkodik, mígnem akkorára híznak, hogy a feláramló levegő ellenére lezuhannak.

Ilyesmi történt május 25-én a Dél-Dunántúlon, amikor szupercellák okoztak jégesőt. A szupercella abban különbözik egy 10 ezer méter fölötti magasságban vonuló zivatarfelhőtől, hogy az utóbbi nem szippant fel nedvességet, mint a szupercella, amely intenzív talajmenti feláramlással nagyon sok párát szív fel. Emellett nincs benne le- és fel áramló cirkuláció, így a jégkármérséklő rendszer preventív védekezési módja hatékonyan tud beavatkozni a jégszemek méretének mérséklése érdekében.

Amint Kecskeméti-Bolyóczki Viktor rámutatott, a május 25-i esetben az okozta a súlyos károkat, hogy a két, helyben, vagyis a magyar határokon belül kialakult szupercella mellé kettőt külföldről hozott a szél. És ha a határon kívülről nagy magasságban jön egy nagy a nedvességtartalmú zivatarcella, amiben kialakult jég van, az ellen mi már nem tudunk védekezni, csak mérsékelni tudjuk a jégszemcsék további növekedését.

Aznap határainkon túl jóval nagyobb károk keletkeztek, mint hazánkban, néhol autók szélvédőit törte be a jég. A jégszemek mérete Magyarországon jellemzően a 4-5 centiméteres volt, de a Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában 7 centiméteres jéglabdák estek.

Mit tesz a JÉGER?

Az Országos Meteorológiai Szolgálattól érkező riasztások után talajgenerátorok acetonos ezüst-jodid oldatot égetéssel párologtatnak a levegőbe, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Az ott lévő jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de gátolják azok növekedését.

Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület. Mivel a vegyület nagyon hasonlít a jégkristályok szerkezetére, a keletkező jég hamar hozzátapad az ezüst-jodid molekulákhoz.

A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, viszont az így kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a jégkárok is mérséklődnek.

Egyelőre a világon sehol sincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, mivel folyamatos és nagyon intenzív bennük a jégképződés.