Sebességkorlátozás a német autópályákon?

Németország világszerte híres arról, hogy az autópályák legtöbb szakaszán – nagyjából 70 százalékán – olyan gyorsan lehet hajtani, ahogy az autó bírja.

Miközben a gyorsforgalmi utakon szinte az egész világon sebességkorlátozások vannak, ebben az országban nem, és a korlátlan vezetési szabadság eddig ellenállt minden politikai vitának (például a 130 kilométeres sebességkorlátozásról) és minden gazdasági válságnak. Történik mindez annak ellenére, hogy a gyorshajtás a halálos kimenetelű autóbalesetek leggyakoribb oka – írta az Auto Bild.

De úgy tűnik, a németek már nincsenek meggyőződve a korlátlan száguldás szükségességéről: a BILD lapcsoport által megrendelt reprezentatív felmérésből kiderült, hogy 57 százalékuk szeretné, ha a német autópályákon 130 km/h-s sebességkorlátozás lenne érvényben. Csak körülbelül egyharmaduk (36 százalék) ellenezte ezt.

Az elmúlt évben 2788 ember halt meg a német utakon, ami enyhe növekedést jelent a 2011-es 2562 közúti halálesethez képest. Közülük 314-en az autópályákon haltak meg, és ebből 121-en (39 százalék) gyorshajtásos balesetben. A közúti balesetekben megsérültek száma 2022-ben tizenkét százalékkal 361 134-re emelkedett. Ennek ellenére a halálos áldozatok és sérültek száma az elmúlt közel 70 év egyik legalacsonyabb szintjén maradt.

Szakértők szerint az autópályák 130 kilométeres általános sebességkorlátozásának várhatóan csak csekély mértékben csökkenti a súlyos közlekedési balesetek számát – olvasható az Auto Bild cikkében, amely szerint lényegesen nagyobb javulást jelentene az országutakon megengedett legnagyobb sebesség 80 km/h-ra történő csökkentésében.

A német autóklub, az ADAC korábban arra is rámutatott, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából az igazi gyenge pontot az országutak jelentik, ahol a közlekedési halálesetek közel 60 százalékát regisztrálják – a gépjárművek futásteljesítményének csak mintegy 40 százaléka mellett.

A legnagyobb német autós érdekképviselet, a 21 millió taggal rendelkező ADAC szerint az autópályákon általános sebességkorlátozással rendelkező országok, mint Ausztria, Belgium vagy az USA nem teljesítettek jobban Németországnál a biztonság tekintetében. Még Németországon belüli összehasonlításban sem találtak több balesetet, sem a balesetek súlyosságának nagyobb arányát (1000 személyi sérüléssel járó balesetre jutó halálos áldozatok) a sebességkorlátozás nélküli szakaszokon, mint a 120 vagy 130 km/h sebességkorlátozású szakaszokon.

Másrészt az autóklub már nem nyilvánít véleményt a kérdésben, hanem a politikusokra hagyja a döntést, bár erről évtizedek óta folyik a politikusok vitája. Szóval a klub 2020 elején feladta évtizedek óta tartó ellenállását a sebességkorlátozással szemben. Tény, hogy a klubtagok 52 százaléka támogatja és 44 százaléka ellenzi a sebességkorlátozást.

Az Ecological Economics szaklap ugyanakkor azt állítja, hogy Németországnak évi 950 millió eurós megtakarítást eredményezne a 130-as autópálya korlátozás. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a sebességkorlátozás nemcsak a biztonságot javítja, hanem az üzemanyag-megtakarítás, az alacsonyabb szállítási költségek, valamint az útépítési és -karbantartási költségek csökkenése révén előnyökkel is jár. Csak ezeket az előnyöket évi 660 millió euróra becsülik. Ehhez jönne még a környezetre gyakorolt hatás az alacsonyabb szén-dioxid és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenése. Mindent egybevetve jön ki a 950 millió euró évente.