Milyen csalássorozatra derített fényt 150 pénzügyőr Érden?

Mintegy 150 pénzügyőr több mint 20 helyszínen végzett kutatásokat egy autókkal trükköző nyolcfős érdi családnál, majd ezt követően négy gyanúsítottat költségvetési csalás, másik négy gyanúsítottat pedig közokirat-hamisítás elkövetése miatt hallgattak ki. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek.

A jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás üzletszerű elkövetésével vádolt család több mint 1 200 jármű átírása során járt el az okmányirodákban. A szolgáltatásukat azonban nem a jogszabályi keretek között nyújtották, illetőleg nem rendelkeztek a tevékenység folytatásához szükséges felhatalmazásokkal.

Csak a vagyonszerzési illetéket érintően közel 65 millió forintos vagyoni hátrányt tártak fel a nyomozók, amit az elkövetők nem fizettek meg a központi költségvetés részére.

A családi vállalkozásban elkövetett költségvetési csalás büntetése akár 8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A nyomozók több mint 5 200 jármű forgalomból történő kivonásáról intézkedtek, és várhatóan további gyanúsítottakat hallgatnak ki az eljárás során.

Kiderült ugyanis, hogy strómanok vezette, közel húsz cégből álló cégláncolatot építettek fel az autók átírásához, ezzel közokirat-hamisítás bűncselekményt elkövetve.

A különböző cégek nevére írt gépkocsik tényleges használói rejtve maradtak a hatóságok előtt. Az érintett járművekkel szabálysértéseket, sőt különböző bűncselekményeket is elkövettek az autók használói.

A cégek, amelyek papíron az autók tulajdonosai voltak, a járművek megszerzéséből és használatából eredő közteher-fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, amelyről a valódi használók is tudtak. Az érdi család szolgáltatásait igénybe vevők úgy használták a gépjárműveket, hogy az illetékfizetési, bírságfizetési kötelezettségüknek, valamint egyéb díjfizetési terheknek nem tettek eleget. A kötelezettség jogszabály szerint a bejegyzett tulajdonosokat, azaz a cégeket terhelte volna, azonban az adódó költségek az érintett gazdálkodó szervezetektől behajthatatlanok voltak.

Egyes fiktív gazdálkodók – a jogtalan előny elérése érdekében – a vagyonszerzési illetékre illetékmentességet igényeltek. A cégekkel szemben időközben kezdeményezett különféle eljárások eredményességét úgy próbálták meghiúsítani, hogy a család intézkedett a gazdálkodók – látszólagos tulajdonában lévő – gépjárművek eladására.

A NAV felhívja a figyelmet, hogy a gépjárművek adás-vétele során az érintettek ellenőrizzék az eladó cég, illetőleg a vevő cég képviseletében eljáró személyek eljárási jogosultságát.

Ezt a meghatalmazás bemutatásával, céges iratokkal, illetve az eljáró személyazonosító okmányaival tudják igazolni. Amennyiben ezeket nem ellenőrizzük, a gyanútlan, elővigyázatlan magánszemély eladók vagy vevők is könnyen közokirat-hamisítás részesévé válhatnak, egyes esetekben pedig az okmányiroda a járművek forgalomból történő kivonása felől is intézkedhet.