Vigyázat, kátyúk!

A Magyar Közút 31 ezer kilométernyi országos közúthálózatot kezel, amit a kemény januári tél, illetve az elmúlt időszakok fagyási, olvadási ciklusa rendkívül megviselt: jelenleg több mint kétszer annyi a kátyú, mint a tavalyi év hasonló időszakában – mondta Mikesz Csaba, a Magyar Közút Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese az InfoRádióban.

De lássuk, mit tehet az autós, hogy elkerülje, hogy a kátyúnak nevezett természeti csapás komoly anyagi kárt okozzon. Mert egy komolyabb, mélyebb lyuk az aszfaltban nem csupán az abroncsot teheti tönkre, hanem még a kereket is, és bizony a könnyűfém felnik ára…

Először is, manapság szegezzük tekintetünket mereven az útra. Vezetés közben nincs rápillantás a mobilra, nem bámészkodunk, nem bámuljuk a GPS-térképet, mert ahol a múlt héten még simán suhantunk, ma tankcsapdába futhatunk.

 

Aztán azt sem árt, hogy amíg ilyen szakadozott az útfelület, vezessünk lassabban, mert az is védi a pénztárcát. Az esetleges kár mértéke ugyanis függ a sebességtől, a kátyú mélységétől és peremének meredekségétől (élességétől) a guminyomástól, az abroncs profiljától és az autó tömegétől. Még kisebb kátyú is okozhat komoly sérülést, ha nagy sebességgel hajtanak bele.

Fontos! Ha kisebb tavat látunk az úton

1. próbáljuk óvatosan kikerülni

2. ha a forgalom miatt ez nem megy, LASSAN hajtsunk bele, mert nem tudni, milyen mély, és mennyire éles a pereme.

 

Elektromos autók és a kis szabadmagasságú sportkocsik, illetve az átlagosnál kisebb oldalfal-magasságú gumikkal szerelt járművek esetében még súlyosabb károk is keletkezhetnek, amikor egy mélyebb kátyún áthajtanak. Sérülhet az alvázborítás, a kipufogórendszer, egyes szenzorok, de az elektromos jármű magas feszültségű akkumulátora is.

Azt is javasolják a szakemberek, ha bele is döccentünk egy kátyúba, és nem látszik semmi baj, néhány óra múlva, vagy másnap reggel nézzük végig az abroncsokat, mert néha csak lassan ereszt a megsérült gumi.

Ha pedig véletlenül durva kátyúba hajtott, és sérülést gyanít, óvatosan álljon félre, szemlélje meg a kocsit, majd ha szükséges, több irányból is fotózza le a kátyút és a környezetét hogy azonosítható legyen a helyszín (utcanév, kilométerszelvény, útbeigazító táblák). Szüksége lesz rá a biztosítónál.

Amikor ezután (lassan!) újra útnak indul, figyelje az autó viselkedését: ereszt-e a gumi, rázkódik-e, húz-e valamerre az autó.

Mert extrém esetben futóműkárosodás is bekövetkezhet, ami jellemzően a lengéscsillapító, gömbcsukló, alsó lengőkar sérülését jeleni. Erről árulkodik, ha az autó rázni, kopogni, kattogni kezd.

Nem zárható ki a kerékcsapágy vagy kormányalkatrész-károsodás sem, , amire a leggyakrabban szokatlan, rendellenes zajok, vibráció, romló irányíthatóság utalnak.