Keményen csökkentené a belvárosok autóforgalmát Ausztria

Bécs és más osztrák városok kamerás beléptető rendszer létesítését tervezik belvárosokban, és súlyos bírságra számíthatnak, akiket engedély nélkül kapnak el a tiltott területeken. Ez a szabályozás a külföldi járművezetőkre is kiterjed a tervek szerint.

Kezdjük a fekete levessel: az osztrák a közúti közlekedési szabályzat (StVO) egyik módosítása szerint május óta engedélyezett a kamerás beléptető rendszerek használata. Az új, kamerás rendszer a külföldi rendszámokat is felismeri. A szabálysértések akár 726 eurós bírságot is vonhatnak maguk után, ismételt vagy különösen súlyos szabálysértések esetén pedig akár 2 180 eurót is. De csak azután, hogy működésbe lép a rendszer, ám annak dátumát még senki sem tudja.

Az már biztos, hogy szilárd az elhatározás: a városközpontokba való behajtást a jövőben kizárólag az engedélyezett járművekre korlátozzák, mint például a helyi lakosok, a mentő- és hasonló gépkocsik, a kézbesítő járművek és a taxik. A motorkerékpárok és a mopedek szintén mentesülnek a tervezett korlátozás alól.

A kamerák rögzítik az összes bejövő jármű rendszámát, és összehasonlítják azokat egy helyi engedélyezési listával. Az osztrák Közlekedési Minisztérium (BMIMI) szerint kizárólag maguk a rendszámokat tárolják; személyes adatokat nem gyűjtenek. Ezért nincs ütközés az Általános Adatvédelmi Rendelettel (GDPR).

Egyelőre még nem világos, hogy pontosan mikor fogják az egyes városok telepíteni a kamerás megfigyelőrendszereket. Bécsben például várhatóan 2028-ig tart majd a folyamat, írja a német autóklub, az ADAC.

Összesen körülbelül 25 osztrák város, köztük Bécs, Salzburg, Linz, Graz, St. Pölten és Leoben jelezte érdeklődését az új forgalomirányítási rendszer bevezetése iránt.

Bécs az új forgalomcsillapító rendszer határozott támogatója. Egy megvalósíthatósági tanulmány szerint Bécs úgy véli, hogy a kamerás beléptető rendszer jelentősen csökkentené a belvárosi forgalmat.

Az I. kerületbe (a történelmi belvárosba) például körülbelül egyharmadával kevesebb autó hajthatna be a tervek szerint, a parkolóhelyek kihasználtsága pedig várhatóan csaknem negyedével mérséklődhet. Az új forgalomirányítási rendszer azonban várhatóan 2028 előtt nem lesz üzemképes, részben a technológiára és a szoftverre vonatkozó szükséges uniós pályázati eljárások miatt.

A terv támogatói azzal érvelnek, hogy az osztrák városokban is valósággá válik, ami számos európai országban, például Olaszországban már régóta működik, és aktívan hozzájárul a klímavédelemhez és az életminőség javításához: a forgalomcsillapított belváros.

A forgalomkorlátozott övezeteket egyértelműen jelölni fogják, az olasz ZTL-hez (Zona a traffico limitato) hasonlóan. A kamerákkal megfigyelt területeket egy kameraszimbólummal ellátott kiegészítő tábla fogja jelölni, és új útburkolati jelölések is lesznek.

Az Osztrák Autó-, Motorkerékpár- és Túraklub (ÖAMTC) ugyanakkor bírálta, hogy nincs pontos meghatározás arra vonatkozóan, hol hozható létre ilyen övezet, és hogy Ausztria-szerte nincsenek egységes szabályok arra nézve, kik léphetnek be oda.

A klub attól tart, hogy – az olaszországi helyzethez hasonlóan – egyes városok elsősorban bevételszerzés céljából visszaélhetnek ezzel az intézkedéssel.