Ötvenéves az Audi öthengeres

Az Audi öthengeres motorjának története 1976 augusztusában kezdődött a második generációs Audi 100 bemutatásával. Mivel az új modellt az elődjénél magasabb kategóriába szánták, az Audi mérnökei a fejlesztés során a soros öthengeres és hathengeres motorok alkalmazásáról vitáztak. Utóbbiakat a szűkös hely és a kedvezőtlen súlyelosztás miatt elvetették, így a döntéshozók a soros öthengeres erőforrás mellett döntöttek – egy olyan hajtási koncepció mellett, amely ugyan ismert volt, de a nagy szériás autógyártásban addig alig talált alkalmazásra.

Az Audi 80-ban elsőként 1972-ben megjelent, és akkoriban a Volkswagen-csoportban már széles körben használt soros négyhengeres motorra (EA 827) építve a mérnökök kifejlesztették az EA 828 kódjelű, öthengeres benzines motort. Ez az erőforrás jelentős előrelépést biztosított a második generációs Audi 100 számára mind teljesítményben, mind presztízsben, és — különféle konfigurációkban — évtizedeken át egészen különleges módon formálta az Audi motortechnológiáját.

Számos tervezési megoldást átemeltek a négyhengeres motorból, mint például a fogasszíj-hajtású, felülfekvő vezérműtengelyt, az 88 milliméteres henger-középtávolságot, a furatátmérőt, valamint a szelepek, a gyújtógyertyák és az üzemanyag-befecskendezők elrendezését. A hosszabb főtengelyhez ugyanakkor nagyobb főtengelycsap-átmérőre volt szükség; az alapmotorhoz képest elvégzett számos egyéb módosítás mellett a lökethosszat is 86,4 milliméterre növelték.

Az öthengeres motor jellegzetes hangja a páratlan hengerszámból és az egyedi, 1-2-4-5-3 gyújtási sorrendből fakad. A közvetlenül egymás melletti és a tőlük távolabb eső hengerek felváltva gyújtanak a főtengely 144 fokos elfordulási közeit követve — ezt a beállítást a lehető legegyenletesebb járás biztosítása érdekében választották. A csúcsmodell teljesítményét, hatékonyságát és erejének kifejtését egy modern üzemanyag-befecskendező rendszer fokozta. Az első öthengeres Audi-motor a 2144 köbcentiméteres Audi 100 5E modellben 100 kW-os (136 LE) teljesítményt adott le; ez 9,5 másodperc alatt gyorsította fel az autót 100 kilométeres sebességre, a végsebessége pedig elérte a 190-et.

Történeti mérföldkövek:

1978: Az Audi bemutatta az első öthengeres dízelmotort: egy 2 literes hengerűrtartalmú, szívódízel erőforrást 51 kW (70 LE) teljesítménnyel.

1979: Debütált az első turbófeltöltős öthengeres benzines motor a korabeli zászlóshajóban, az Audi 200 5T-ben (125 kW/170 LE). Mivel a hengerűrtartalmat nem lehetett érdemben növelni, a turbófeltöltés jelentette az egyetlen utat a teljesítmény érdemi növelésére.

1980: Áttörést hozó év a motor hírnevében. A márciusban, a Genfi Autószalonon leleplezett Audi quattro turbófeltöltős öthengerese a megjelenéskor 147 kW-ot (200 LE) teljesített. Ez az erős technikai csomag — a töltőlevegő-hűtővel és a quattro állandó összkerékhajtással kiegészülve — sikerek sorozatához segítette az Audit a ralisportban, beleértve két konstruktőri és két egyéni világbajnoki címet.

B-Csoport & IMSA GTO: A későbbi B-csoportos raliautókban az immár négyszelepes technológiával szerelt erőforrás végső változata jóval 500 LE feletti teljesítményt adott le. Az amerikai túraautó-bajnokságban 1989-ben debütáló Audi IMSA GTO-ban pedig a teljesítmény elérte a 530 kW-ot (720 LE).

Az Audi a sorozatgyártású modellekben is szembetűnő teljesítménynöveléssel ajándékozta meg ezt a kedvelt motort: az Audi 80 (B4) modellciklusának végén, 1994-ben bemutatott Avant RS2-ben a szerkezet 232 kW-ot (315 LE) préselt ki a még mindig szerény 2,2 literes hengerűrtartalomból.

Abban az időben az Avant RS2 a világ legerősebb szériagyártású kombija volt, és ezzel megteremtette az Audi nagy teljesítményű RS modelljeinek hagyományát. A B-szegmensből szinte ezzel egy időben, az Audi A4 (B5) 1994-es bevezetésével köszönt le az öthengeres motor, és a '90-es évek közepére fokozatosan átadta a helyét az új V6-os erőforrásoknak. Az eredeti széria utolsó öthengereseit — az Audi A6-ban lévő 2.5 TDI-t, valamint a 2,2 literes 20V turbómotort az Audi S6-ban — 1997-ben futtatták ki.

Az öthengeres hang szerelmeseinek 2009-ig kellett várniuk, amikor a quattro GmbH piacra dobta az Audi TT RS-t a keresztben beépített 2,5 literes TFSI motorral. A konszern EA 855-ös motorcsaládjának alapjaira fejlesztett, megerősített motorblokkal ellátott csúcsteljesítményű egység 250 kW (340 LE) teljesítményt nyújtott. A következő években ez a közkedvelt erőforrás különféle konfigurációkban tért vissza az A-széria RS modelljeiben — 2016 óta az Audi Sport GmbH gondozásában —, felélesztve az öthengeres kultuszát, és egymás után kilencszer nyerve el az „Év Motorja” díjat.